Tele van innovativ megoldásokkal

Lassan két hete küzdök a PC elhagyásával. A küzdelem itt élvezet, egyre több dolgot fedezni fel ami jó és működik. Kezdjük a vassal, 2.5 kiló és mindent belepréseltek ami egy notebook-ba belefér. Jól néz ki, nagyon jól. Ha valakinek nem tetszik a MacBook Pro, annak a lelki világával biztos baj van. Gyönyörű, letisztult, nincs jarta mindenféle színes csatlakozó, gusztustalan matrica vagy kiálló design elem. Ami a legfontosabb, hogy nincsenek visszajelző LED-ek, nem világít az ember arcába 5-6, azért mert minden rendben van. A PC notebook-ok, úgy néznek ki mint egy karácsonyfa. Azért van a kijelző, hogy kijelezzen. LED-ek nem kellenek. Ha már világítás, nézzük mire is lehet használni az értelmetlenül felhasznált LED-eket. Legyen belöle billentzűzet háttérvilágítás, imádom zseniális. Na de hülyeség lenne mindig világítani a billentyűzetet, legyen fényérzékelő szenzor. És Alma ad nekünk fényérzékelő szenzort. Persze hülyeség lenne elpazarolni ezt a képességet a billentyűzet háttérvilágítás kapcsolgatására, fényviszonyoknak megfelelően tudja állítani a képernyő fényerejét. Természetesen ezek funkciók kikapcsolhatóak, illetve testre szabhatók.

A hardverről többet nem érdemes szólni, nem azért mert nem lehetne egekbe dicsérni de a többi dolgot hellyel-közzel megtalálhatjuk a nagyobb PC gyártok kinálatában is (és azok a gépek már hasonló árkategóriában vannak). Kicsit szokni kell az OS X-et, de ha az ember ráérez már nem lehet gond. Szerencsés helyzetben voltam, nekem nem most volt először Mac a kezemben. Megmerném kockáztatni, hogy aki nem tuskó módon ragaszkodik a bebetonozott szokásaihoz az nagyon hamar élvezettel fogja használni. Miben lehet ez jobb mint a többi? Működik, és együttműködik. Az egyes alkalmazások össze tudnak kapcsolódni, és remek szolgáltatás jön ki a rendszerből. Különböző programok amik egy rendszert képeznek.

Ez a lényeg, hogy egy rendszert szeretnék nem pedig 25 féle programot. Az első érdekesség ami szembetűnt, hogy ki akartam kapcsolni a gépet de türelmetlenül lecsuktam. Mikor felnyitottam nem az volt a reakció mint egy ugly PC esetén (azt mondták kapcsoljak ki, kikapcsolok), okosan megkérdezte mi tévő legyen (természetesen már nem akartam kikapcsolni, azert nyitottam ki, hogy használjam). Ha már kikapcsolás, érdekes módon itt nem feltétlenül kell kikapcsolni a gépet. Alvó módban remekül elvan akar több napon keresztül is. Na ezt még tudhatják is a vetélytársak, de sajna ott a gép felnyitását követően várnunk kell (itt szó sincs erről, azonnal használható a gép). Ezek után gondoltam kipróbálom a legrosszabb dolgot amit notebook produkálhat, és az általam eddig használt PC-k produkltak is.

A kérdés felmerül,
Mi van ha lemerül?

Itt nincs kikapcs, mert elfogyott az áram. Tíz percel a vége elött szól a gép. Barátságosan közli, hogy nemsokára nem lesz energia Ő öt perc múlva el fog aludni. Természetesen a megadott idő elteltével a gép alvó állapotot vesz fel, annyi energiával az akkumulátorában, amivel kibirja a legközelebbi töltésig. Lehet, hogy buktunk használatban 5 percet, de nem bukjuk az adatunkat (feltéve ha belátható időn belül töltőre teszük a gépet). Ide tartozik még az is, hogy az eddig kezeim között szolgáló gépek egyike sem birta normál használat mellett hárm óránál tovább. Jelenleg két és fél órája vettem le töltőről a gépet, és másfél óra van még benne. Hozzátenném, nem csak a blogom irogatom, többek között eclipse telepítés fut a háttérben).

Eddig minden feladatra találtam programot, akár többet is. Persze lehetnek olyan speciális helyzetek amikor nincs alternatíva erre az OS-re. BootCamp-el telepitettem egy Windows-t amit natívan elindithatok de akár Paralells nevű alkalmazással OS X alatt is futtathatom.

Ami meglepett, hogy vannak játékok is Mac-re. Nem vagyok egy nagy játékos de néha elkap az érzés. Sajnos ez felemás élményt biztosított. Több játék nem igazán akart működni, persze ez nem jelenti azt, hogy a kompatibilitás szar. Egszerűen csak az alternatív forrásból beszerzett játékok (vásárlás előtt szeretem a ruhát is felpróbálni, azt amit megveszek, nem három számmal kisebbet) minőségével van probléma.

Ami viszont kellemetlen, hogy végre az OS X-et lehet case sensitive (kis és nagybetű között különbséget tesz) fájlrendszerre telepíteni, de egyes alkalmazások így nem működnek. Ez egyértelműen programozási és felfogásbeli kérdés. Remélhetőleg gyorsan átszoknak a helyes megközelítésre a szoftverkészítők. Az Adobe cég ezen irányú botladozása elég megszégyenítő, reméljük hamar megokosítják a programjaikat. Még szerencse, hogy nem vagyok PhotoShop függő, Pixelmator program nekem megfelel helyette.

Összességében ez egy nagyon jó rendszer, a hardver és a szoftverek is egy egész részét képzik. Tele van innovativ megoldásokkal, csak ajánlani tudom mindenkinek.

Zsalab