Szinte mindenre van megoldás OSX alatt

Sziasztok!

Öreg róka vagyok már. Nem vagyok IT szakember, csak a nagy átlagnál jobban értek hozzá. De egyre kevésbé, mert az utóbbi két évben a tudásom erőteljesen megkopott. Annak köszönhetően, hogy nem volt rá szükségem. Miért is? Mert két éve - több mint két éve - egy MacBook-ot használok.

Szóval rég kezdődött, még a HT1080Z idejében, Basic programozással. Játszottam ZX Spectrummal, láttam C64-et, volt VC20-am (gyengített C64). Aztán a saját lábamra álltam (vagyis el kezdtem dolgozni), és jöttek sorban a pc-k. 386, 486, és a többi. Volt fejlesztés, különböző alkatrészek cseréje, gépek összerakása. Érdekelt, néhány alap dolog ragadt is rám, így én voltam a család szakembere (közben felnőtt öcsém és a fejemre nőtt). Sosem voltam szervizben, lényegében mindent megoldottam magam. Végig zongoráztam a DOS-3.1-3.11-95-95OSR-98-XP vonalat. Közben volt OS/2 Warp 4, meg BeOS. Meg pici Linux. Ezeket csak megnézegettem. Ment minden a maga útján, új gépek, új programok, új vírusirtók.

Mivel sosem kötött le egy-egy játék sok ideig, 2004 körül elhagytam az asztali gépet, s maradt a laptop. Laptop, minden előnyével, mint összeválogatott alkatrészek, rendesen megírt drájverek. Stabil rendszereim voltak, évi 1, max. 2 rendszertelepítéssel, de az is Ghost-ból. Vírusokat elkerültem, mert odafigyeltem, próbáltam a gépet kulturáltan használni. A sok sok év alatt, talán ha 5 vírust benyeltem. Nem volt különösebb gondom, tehát nem mondhatnám, hogy a Windows vezetett az OSX felé.

Akkor mi? Kíváncsiság. Egy IT ismerős munkahelyén láttam jó pár évvel ezelőtt egy iBook-ot. Szép volt, fehér volt. Nem nagy bumszli, mint a HP-m, vagy a Toshiba-m. Megtetszett. De ennyi. Aztán valahogy elkezdtem nézegetni a beszmac-et. Olvasgattam, olvasgattam, semmi több. A nagy változás az Intel bevezetése volt, ha jól emlékszem, 2006 eleje. Onnan indultam el a lejtőn - jelen esetben emelkedőn. Az Intel, mint proci, lehetőséget adott az OSX-el való ismerkedésre, természetesen egy Hackintosh határain belül. Tetszett, hogy egy felerőszakolt rendszer gyorsabb volt, mint az XP-m. Aztán egy nyári napon bejelentették a - még mindig nem olcsó, de - elérhető áru MacBook-ot. És akkor megszületett a döntés. Kell. Akarom.

Az ember, akire általában hallgatok, azt mondta, nem kell ez nekem. Nem lesz jó, gátolni fog, nem fog úgy menni, ez nincs, az nincs, sznobság, ilyenek. Most nem hallgattam rá. Döntöttem. Léptem. Nem volt egyszerű. A beszmac-et olvasva tudtam, hol akarom megvenni a gépet. Azt is tudtam, hol tudom. Ott, ahol van részlet. A kettő nem jött össze, így az utóbbira raktam a hangsúlyt. Boltba bemegy, hitelt nem kap meg. Következő boltba több papírral - APEH-től kapott jövedelemigazolás, miközben sima kis alkalmazott voltam - bemegy, hitelt nem kap meg. Okés, MacBook pihentetve. De nem hagyott valami, ezért bankot váltottam, pénzt szereztem, s megvettem a gépet az eredetileg kinézett boltban.

Emlékszem, 2006. október 20.-án este hazaállítottam egy fehér dobozzal, egy csodaszép géppel. Másnap eladtam az addig használt Toshibám. Ennyi volt Windows, helló OSX.

Azóta? Bekapcsoltam a gépet, és használom. Sokat olvastam fórumokat, kérdeztem, tanultam. Effektíve közel sem tudok annyit az OSX-ról, mint a Windows-ról, de sebaj. Megy, és kész. Nem érdekel, hogy milyen rendszer. Hogy miként osztja a memóriát, meg mi megy a háttérben. Az érdekel, hogy a régi melóhelyen én értem be utoljára, de az én gépem indult legelőször. Meg az érdekel, hogy szinte mindenre van megoldás OSX alatt. Sokáig volt Parallels, egy könyvelő progi miatt, de már nem szinte semmi nem köt a Windowshoz (csak mondjuk DVDShrink). Ma már nyűg a párom Vistája elé ülni, és nyűg a család XP-it foltozgatni. Volt egy Tiger-em. Cseréltem vinyót, rendszer maradt. Cseregép, rendszer maradt. Leopard upgrade. Cseregép, rendszer maradt. Új gép, rendszer maradt. Vinyó csere, rendszer marad. A Tiger lemezt egyszer sem használtam, a Leopard lemezt a BootCamp miatt tudom, hogy néz ki. 2 év, 3 vinyó, sok gép, lényegében ugyanaz a rendszer.

A haverom, aki le akart beszélni? Elkezdett OSX-et használni, egy szép, zöld G3-as iMac formájában... (otthon, a Titanium IBM mellett).

Azért van fekete oldala is a történetnek. Mac előtt sosem voltam szervizben. 2006-ban vett MB-m már kicserélődött több javítás után, a helyette kapott MB is kétszer volt szervizben, pedig fél éves. A hazai viszonyokat pedig ismerjük. Ha nem az XMS-ben vettem volna a gépet, még rosszabb lenne. Így ugyanis, ha már egyszer beüt a ménkő, legalább Handrásék enyhítik a gondom.

Ma ismét olyan helyen dolgozom, ahol nem használhatom a gépem - még be sem vihetem - így napközben XP, este pedig élvezet.

DL