Nekem bejött, másnak is

Nem is tudom, hol kezdjem… eléggé fiatal lehettem, amikor először kapcsolatba kerültem a számítástechnika csodás világával. Ha jól emlékszem kb 1991-et karcoltunk, amikor vendégségben voltam egy fiatalembernél, akinek volt valami furcsa műanyag doboza. Nem sok mindent tudtam vele csinálni, de életem első névjegykártyája azon estén készült el kb 10-15 perc alatt 1 példányban, és még ma is megvan. 6 éves voltam. Már akkor magával ragadott az szerteágazó lehetőség, amit a kis szivárványszínű almás doboz rejtett.

Azóta eltelt pár év, a fiatalember ezen ágazaton dolgozott tovább és mára már több almája is van…Azóta is rendszeresen járok hozzá használtam a gépét/gépeit és egyre jobban megtetszett, azaz egyszerűség, és elegancia, stílus, meg minden, amit a Mac-ek képviseltek.

Jómagam egyszerű ember révén nem nagyon engedhettem meg magamnak az „almás” luxust, így maradt az „ablakos” megoldás. Ma már rendszeresen használok számítógépet a munkámhoz, egyetemre, otthon, játékra, szóval mindenre. Többféle gyártót is kipróbálhattam, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy az interneten a kezdetek óta garázdálkodhattam. Sokat olvastam közben, hogy az alma így az alma úgy… hát igen. Nekem maradtak az „ablakok”. Már annyira megszoktam, hogy szinte lehetetlennek tartottam azt, hogy egyszer otthagyom az egészet és majd MAC. De azért minden évben egyszer felmentem az apple.com-ra és képzeletben bevásároltam… ahogy azt nagyon sokan teszik!!!

2006 nagy fordulat volt számomra, amikor beszereztem az első igazi almát. Akkoriban már javában dúlt a merevlemezes zenedobozok használata. Én úgy gondoltam, ha már összedolgozok egy „kisebb” összeget akkor legyen valami igazán jó termék belőle. Így esett a választás az Apple iPod Photo-ra. Megjegyzem nem itthon vettem, hanem Londonban, mégpedig így: ipod ára + 1 hét londoni szállás + repülőjegy oda vissza = magyar ipod ára. A dolog hibátlan volt. Ma is működik a 20 gigás masina, szervizben sose jártam vele, az aksi brutál jó, stb, stb… Apple!

Eltelt 2 év közben bejött az inteles mac, bootcamp, windows a macen… és haladtunk a korral… Volt egy laptopom, amire valahogy sikerült felerőszakolnom a kistigrist, és már akkor erősen rá motiváltam magam egy valódi ízig-vérig Apple gépre.

Az igazi váltás most 2008. augusztus 29.-én következett be, amikor beszereztem az első fehér MacBook-omat. FANTASZTIKUS !!! Nem is lehet jobban leírni. Minden megvan rá, ami kell, ha nincs akkor ott a net és 10 perc és meglesz. WiFi bárhol bármikor… 4 órás aksi, és még a windows is felmegy rá J. Gyönyörű kijelző, design, stílus… egyszerűen tökétes.

Azóta mindenhova elkísér az új útitársam a kis fehér csoda masina.

Sokan mondták, bolond vagy… fele annyiért kapsz jobb számítógépet. Igen ez igaz, de az fele annyit sem ér, mint ez. Aki egyszer próbálta már az tudja, aki még nem próbálta ki, tegye meg. Kicsit úgy gondolom, ez olyan mintha az ember venne magának egy Seiko órát, pedig a Casio is mutatja az időt. Viszont a Seikot csak egyszer kell megrázni és utána évekig megy, míg a többiben rendszeres az elem csere. (nincs többé windows reinstall :D)

Aki választás előtt áll és épp most olvassa ezeket az irományokat – legfőképpen ezt J – az merjen kockáztatni, és igenis szerezzen be egy Mac-et. Otthoni felhasználós, internetezős, szörfölgetős kikapcsolódós, általános használatra ott a mini. Helyet is spórol vele, szépen is néz ki, mi kell még? Nincs veszteni valója, hisz nem ismeri egyiket sem, de egy biztos, nem kell géniusznak lenni, ahhoz, hogy egy Mac-et kezelni tudjunk és ez itt a lényeg…

Zárásként: nekem bejött, másnak is

H. R.