A következő gépem is Mac lesz

Lassan 3 éve hogy megismerkedtem a Mac-el, igaz először csak olvasgattam róla, tanulmányozgattam. Aztán jöttek a próbálkozások...lássuk csak hogy lehetne felrakni a Mac OS X-et egy sima PC-re. Végül is kisebb-nagyobb sikerekkel "felment", de mindig volt valami ami sehogysem akart müködni. Vagy a hangkártya vagy a hálózati kártya... soha nem volt tökéletes. Közben 2-3 ismerősömet is meggyőztem: "A mac a legjobb, azt vegyél". Bár nekem még nem volt és elég elérhetetlennek tünt a nem túl olcsó árával. Azt hiszem nekik "bejött" és azóta is gond nélkül használják.

Aztán úgy adódott, hogy külföldre költöztünk. Természetesen "odakint" még vonzóbbá vált az áhított Mac, és egyre elérhetőbb közelségbe kerültünk. Mindennapos tevékenységeim közé tartozott a beszeljukmac.com olvasása. Sőt, minden napot úgy kezdtem, hogy elolvastam itt a napi híreket és az újdonságokat.

Aztán elkezdtem nézni az árakat, mi mennyibe is kerül... iMac... Mac Mini... MacBook. Nagyon nehéz volt eldönteni, hogy mit is vennék ha megtehetném. Szívem szerint egy 24"-os iMac-et vettem volna, de nem tudtuk hogy maradunk-e vagy jönni kell haza. Igazából a Macbook tűnt a legjobb választásnak, de azért még mindig megmaradt egy dilemma: melyik változat is lenne a legjobb választás. Gondolkodtam a 15" és a 17" között, aztán győzött a 17" mivel munkámból adodóan majd napi 12-16 órát ülök gép előtt. Meggyőztem magam, hogy egy full-os MacBook Pro-t kell vennem, mert ez lesz a gépen egy jó darabig.

A végleges konfiguráció egy 17"-os (1920x1200) MacBook Pro lett 200 GB HDD-vel, 4 GB memóriával. Úgy gondolom, hogy ez kitart majd a következőig... ami szintén Mac lesz, az más tuti. :)

Végül szülinapi, névnapi, karácsonyi ajándékként kaptam meg a "kincset", amit ezúton is szeretnék megköszönni imádott feleségemnek!!!

De azért, hogy ne csak a "fényezés" legyen meg... leírom a vásárlás történetét. Sajnos a városban - ahol laktunk - nem volt Apple képviselet, ahol meg tudtam volna rendelni a gépet. Ezért maradt az internet. Sebaj, van hitelkártya. Menni fog, gondoltam én kis naív. Kiválasztottam a gépet és megrendeltem. Eddig minden OK volt. Jött is a visszaigazoló levél, hogy a megrendelést felvették és nyomon tudom követni. Megnyugodtam, hogy mostmár minden rendben lesz. De 2 hét múlva is ugyanott tartottunk, úgyhogy felhívtam őket. És jött is a hidegzuhany. Nem kérhettem más címre a szállítást, mint ami a hitelkártyán meg van adva (mert ugye jó kis magyar hitelkártyám van). Na jó, álljunk hozzá pozitívan. Megkérdezem, hogy akkor mit tehetünk. Erre azt mondja a "kedves", hogy menjünk haza és vegyük meg otthon. Na itt végem lett. Mondtam, hogy köszönöm, de majd akkor megoldom máshogy. Megkértem egy kedves barátomat, hogy rendelje meg nekem a saját kártyájára és címére. :)

Tomikám, ezen úton is köszönöm szépen még1x és még ezerszer!!!!

Egy hét elteltével meg is érkezett a gép. Gyerekes izgalommal csomagoltam ki. Jól megnéztem mindent, megfogdostam, körbeforgattam kétszer-háromszor is. Majd bekapcs és elkezdődött a "nagy utazás".

Lassan bő egy éve használom és eddig gyakorlatilag csak a frissitések miatt volt újraindítva. Döntésemet azóta sem bántam meg. A következő gépem is Mac lesz!

Persze nem tökéletes az Apple sem, mert ugye semmi és senki sem az. De ez már nagyon közelít :)

Van akit azóta sem tudtam meggyőzni, hogy a Mac jó és megér ennyit. Ő azt válaszolta, hogy ennyi pénzért sokkal jobb, szebb, nagyobb tudású PC-t tud venni. Ami lehet is, kis barátom. De sosem fogod megtudni, hogy milyen érzés amikor csak lecsukod a fedelét, elteszed, majd hazaérve kinyitod és folytatod a munkát. Na de hát valakinek a PC-t is használni kell.

Üdv.

Gábor