Új fórum témák
- Fotó Slideshow MAC OS 9-r ...
- Új MacBook iSight problém ...
- Mac PRO HDD slot probléma ...
- Dvd studio pro segitseg
- De mikor jelenik meg a Hó ...
- ledobnak a progik
- Kötegelt parancsvégrehajt ...
- Külső effektek premiere-b ...
- Airport nyomtató net nélk ...
- localhost parallels alatt ...
- Boot Camp Light Sensor pr ...
- Linux G4
- Mac Mini G4 airport. Honn ...
Friss fórum válaszok
Új témák: társalgó
Friss válaszok: társalgó
- [OFFtopik] Fotózásról min ...
- Le a magyarországi apple ...
- MacWorld 2009: még a csev ...
- RAW-WAR 36
- Azonnali kérdések topicja ...
- bM design 2008
- Olvassátok el! Életbevágó ...
- Egy kis segítséget kérnék ...
- Februári találkozó
- diafilmek nektek
- Sid Meier's Pirates for M ...
- Vortex - Volt Brokenstone ...
- Kalocsa és környéke?
102 20
Az én véleményem szerint, 50 év múlva többnyire tisztán elektromos autókat fogunk használni. Egyedüli kivétel talán a teherautók/buszok lehetnek, amelyek helyben állíthatják elő maguknak a villanyt.
És nem Japán/USA/EU lesz az úttörő ebben a szegmensben, hanem kína (esetleg india, de inkább az előző)
Addig is, hogy barátkozzatok egy elektromos városi járművel:
0-60 MPH : 4 sec
Top Speed : 150 MPH
Range : 60-160 miles maximum with NiMH batteries
http://www.commutercars.com
Az üzemanyagcella reverse-módjában a hidrogén 1bar nyomáson termelődik. Ahhoz, hogy visszajuttasd a tartályba, a gépjárművön cipelni kell még egy min. 400baros kompresszort is. Az pedig nem egy aprócska darab. Ráadásul a bekomprimált gáz még nyomokban sem tartalmazhat oxigént. A hidrogén-oxigén, vagy hidrogén-levegő elegyben ha 1%-nyi oxigén van, az már robbanásképes. Ugyanúgy, mint ha “csak” 2% hidrogén lenne az elegyben. Vagyis széles tartományban képes eldurranni. És nem kicsit! Nagyon nagyot.
Utánanéztem 1 kicsit a hidrogén ipari méretű előállításának. Hát nem lesz egyszerű játék. És főleg nem lesz olcsó. Na, nem maga a hidrogénfejlesztés, hanem a tárolása, kezelése. A 370bar-os kompresszortelep önmagában sem olcsó mulatság. Ahhoz, hogy hidrogént lehessen BIZTONSÁGOSAN komprimálni vele, különleges anyagból kell készíteni. Valamint igen komoly gázelőkészítő rendszert is kell építeni. Oxigénmentesítőt, mert 178bar nyomás fölött az oxigén és a hidrogén spontán módon reagál, nem kell hozzá semmi szikra, vagy katalizátor. Széndioxidmentesítő, mert 60 bar fölött a hidrogén a széndioxidot szénmonoxiddá redukálja, az pedig nagy nyomáson szinte minden fémet megtámad. Vízmentesítő, mert a tartályokban szép lassan felhalmozódhat a víz, ami dekompressziókor belefagyhat, és szétfagyaszthatja a szerelvényeket. Nem kellenek sokmínuszok hozzá, elég, ha szobahőfokon 1 kicsit intenzívebb a gázkivétel a palackból. Termodinamika.
Vagyis egy hidrogénelőállító telep máris jóval nagyobb lesz, mint egy kőolajfinomító.
És megint ott az a nehezen kezelhető hidrogén. Ha a lakásod közelébe egy ilyen töltőállomás lenne, nem biztos, hogy oly nagyon lelkesednél érte.
A hidrogén használat egyik legnagyobb tragédiája, amely teljesen odavert a kereskedelmi léghajózásnak (igaz itt nem üzemanyagként használták a hidrogént, csupán tárolták):
Hindenburg
Állítólag csak picit hibáztak. A töltőállomásokon is lehet picit hibázni… Amúgy mint hajtóanyag elég tökéletes, de iszonyat veszélyes és macerás.
Nekem van kocsim, minimálisan és ritkán használom. Nincs légkondi a kecóban és nem is lesz. Nem szeretem. A melóhelyen épp elég belőle. A villanyórámat sem szeretném csapágyasra vágni vele.
Teslának volt egy doboza, ami valami furfangos módon lebegett és helyet változtatott, az energia felhasználása viszont igazán talányos és takarékos volt, bár ez meg szinte a Sci-fi kategóriába tartozik. :)
Addig is, hogy barátkozzatok egy elektromos városi járművel:
Akkor barátkozzunk egy másik elektromos városi járművel:
http://www.teslamotors.com/index.php
kicsit más kategória ;)
Sokan kételkednek abban, hogy egy ilyen kis ország vajon el tudná-e látni magát “bio” energiahordozókkal.
Szerintem el. Sőt, még exportra is jutna. Csak némi szemléletváltásra van szükség. Manapság szinte mindenki egysíkúan gondolkodik. Bioetanolt akarok gyártani? Akkor megtermeltetem a kukoricaszemet. A többi mellékterméket, meg kiborítom a szemétbe. Holott az egy tonna megtermelt kukoricára egy tonna “hulladék” jut. Jóesetben a földműves visszaszántja a talajba. De, sajnos a rosszabbik eset a gyakoribb: a tarlón elégeti az egészet, nehogy tönkretegye a drága gépét szántás közben. Pedig azt a kukoricaszárat fel lehet használni akár biogáz, akár furfurol előállítására (a furfurol kiváló üzemanyagkomponens: jóval magasabb a fűtőértéke, mint az alifás benzinkomponenseké).
Vagy gondoljunk a mai magyar erdőgazdálkodásra. Több millió tonna fát vágnak ki évente az országban. Egy részét haszonfaként, más részét tűzifának. Az ágakat, gallyakat, és a tuskót viszont helyszíni elégetéssel “hasznosítják”. Helyszíni felaprítás esetén több millió tonnányi biogáz alapanyag állna rendelkezésre. Annélkül, hogy “értékes” mezőgazdasági területeket áldoznánk fel erre a célra.
Magyarán nagyon sok olyan anyag vész kárba, amit már megtermeltünk, de senki nem hasznosítja.
Ésezek már most is a rendelkezésünkre állnak.
Régen a parasztember semmit nem dobott ki abból, amit megtermelt. Szinte mindent fel tudott használni.
Nem volt neki még hungarocell, meg ausztroterm hőszigetelési rendszere. Volt viszont szalmapelyva, kenderpozdorja, meg lenpozdorja. Legalább olyan jó hőszigetelő anyagok, mint a kőolajalapú műanyag társaik. Csak épp az építész-urak szerint nem eléggé “korszerű”. Viszont képes a természet lebontani, ha már nekünk nem kell. Azt mondják, hogy a nád tűzveszélyes. Pedig egyszerű, környezetbarát módszerekkel tűzállóvá tehető. Csak épp nem illik bele a mai instant-építészeti stílusba. Március van? Augusztusban be kéne költözni az új házba. Na, akkor hajrá, keressünk valakit, aki 5 hónap alatt összekalapálja a kérót. És felhasznál egy csomó műanyagot. Becsomagolja légzáró, párazáró burkolatba a házát, majd pár év múlva sír-rí, hogy asztmás, allergiás az egész család. A gyógykezelés pedig sokkal többe kerül, mint amennyit megspórolt a kégli építésén, fenntartásán. Nem beszélve a krónikus betegek életminőségéről.
Ez is egy adalék ahhoz, hogy miért is oly nagy az ellenérzés a bio-termékek iránt. A mesterségesen felgyorsított mai világba nem illik bele.
Sokan kételkednek abban, hogy egy ilyen kis ország vajon el tudná-e látni magát “bio” energiahordozókkal.
Szerintem el. Sőt, még exportra is jutna. Csak némi szemléletváltásra van szükség. Manapság szinte mindenki egysíkúan gondolkodik. Bioetanolt akarok gyártani? Akkor megtermeltetem a kukoricaszemet. A többi mellékterméket, meg kiborítom a szemétbe. Holott az egy tonna megtermelt kukoricára egy tonna “hulladék” jut. Jóesetben a földműves visszaszántja a talajba. De, sajnos a rosszabbik eset a gyakoribb: a tarlón elégeti az egészet, nehogy tönkretegye a drága gépét szántás közben. Pedig azt a kukoricaszárat fel lehet használni akár biogáz, akár furfurol előállítására (a furfurol kiváló üzemanyagkomponens: jóval magasabb a fűtőértéke, mint az alifás benzinkomponenseké).
Vagy gondoljunk a mai magyar erdőgazdálkodásra. Több millió tonna fát vágnak ki évente az országban. Egy részét haszonfaként, más részét tűzifának. Az ágakat, gallyakat, és a tuskót viszont helyszíni elégetéssel “hasznosítják”. Helyszíni felaprítás esetén több millió tonnányi biogáz alapanyag állna rendelkezésre. Annélkül, hogy “értékes” mezőgazdasági területeket áldoznánk fel erre a célra.
Magyarán nagyon sok olyan anyag vész kárba, amit már megtermeltünk, de senki nem hasznosítja.
Ésezek már most is a rendelkezésünkre állnak.
Régen a parasztember semmit nem dobott ki abból, amit megtermelt. Szinte mindent fel tudott használni.
Nem volt neki még hungarocell, meg ausztroterm hőszigetelési rendszere. Volt viszont szalmapelyva, kenderpozdorja, meg lenpozdorja. Legalább olyan jó hőszigetelő anyagok, mint a kőolajalapú műanyag társaik. Csak épp az építész-urak szerint nem eléggé “korszerű”. Viszont képes a természet lebontani, ha már nekünk nem kell. Azt mondják, hogy a nád tűzveszélyes. Pedig egyszerű, környezetbarát módszerekkel tűzállóvá tehető. Csak épp nem illik bele a mai instant-építészeti stílusba. Március van? Augusztusban be kéne költözni az új házba. Na, akkor hajrá, keressünk valakit, aki 5 hónap alatt összekalapálja a kérót. És felhasznál egy csomó műanyagot. Becsomagolja légzáró, párazáró burkolatba a házát, majd pár év múlva sír-rí, hogy asztmás, allergiás az egész család. A gyógykezelés pedig sokkal többe kerül, mint amennyit megspórolt a kégli építésén, fenntartásán. Nem beszélve a krónikus betegek életminőségéről.
Ez is egy adalék ahhoz, hogy miért is oly nagy az ellenérzés a bio-termékek iránt. A mesterségesen felgyorsított mai világba nem illik bele.
Na akkor kb 20 éve voltam Németországban T SZ elnökök, agronómusok csapatával, tanumányúton. a legfontosabb az volt, hogy 800 üveg bort vittünk magunkkal. a másik legfontosabbat csak nézték és nem értették. z egyik gazdaságot én is megnéztem. Természetesen családi volt, de nagy családi. Ott semmi nem ment a szemétbe.
A szerves hulladékból gáz lett, hatalmas biogáztartályok voltak. a trágyát, ami akkor ugye még nem trágya. folyt.köv
Azt szintén tárolták érlelték. a tehenek mindíg olyan füvet legelte tőle, hogy ihaj.
S ezért nem is értem, hogy nálunk miért mondják, hogy a fűtől nem lesz tej?
tovább menve, a gázzal fűtöttek, a disznók elletőjét, hogy a kicsik télen ne fázzanak.
Gyakorlatilag a gazdaság nem termelt szemetet, eltekintve a minimálistól de ugye azt ők már évtizedek óta szelektíven gyűjtik. Mert hülye azért nem vagyok!))
Ehhez képest, nálunk a kihelyezett szelektíven gyűjtött hulladékot egy nagy szemetes kocsiba gyűjtik be. Ömlesztve. Nem egyszer láttam!
azér’ én egy ilyet elviselnék a mostani koszos autók alternatívájaként. Állítólag akár kezdődhetne is a sorozatgyártása, ha a DonDebr által említett “apró” üzemanyag tárolási, szállítási és előállítási problémákat megoldanák.
vagy mondjuk a levegővel hajtott kocsi? az elég bio nem?
http://totalcar.hu/magazin/hirek/?main:2007.05.30.&314289;
vagy mondjuk a levegővel hajtott kocsi? az elég bio nem?
http://totalcar.hu/magazin/hirek/?main:2007.05.30.&314289;
Ha pumpával összesüríted a levegőt! Csak az erőlködéstől nehogy egy szél legyen, mert az is károsítja az ózont))
vagy mondjuk a levegővel hajtott kocsi? az elég bio nem?
http://totalcar.hu/magazin/hirek/?main:2007.05.30.&314289;Ha pumpával összesüríted a levegőt! Csak az erőlködéstől nehogy egy szél legyen, mert az is károsítja az ózont))
Az ózont? Nem inkább a szaglóhámot?
A szemléletváltás szükségességével teljes mértékben egyet értek. Alapvetően ragaszkodni kellene a helyi erőforrások felhasználásához, olyan esetekben, amikor a megvalósításhoz tulajdonképpen rendelkezésre állank az alapanyagok. Ilyen például a házépítés. Mellesleg a vályog vagy vert fal alapú ház mondjuk nád tetővel simán felépíthető 5 hónap alatt és nem kell semmi egészségtelent bele építeni. Persze városi környezetben a vályog nem működik, legalábbis nem olyan népsűrűsénél mint amit a nagyobb városaink fel mutatnak. Pl. Budapest v Debrecen. Hogy szükség van e ekkora városokra vagy még nagyobbakra, az más kérdés csoport.
A mozgás gépesítése esetén viszont lassan le kell szoknunk arról, hogy valamit elégetünk és az így fel szabaduló energiát alakítjuk mozgássá. Az égés soha se lesz ideális, a tüzelő anyag pedig soha sem elég tiszta, mindíg lesznek olyan mellék termékek amelyek károsak valamire. Legalább is az utak mentén. Ha jól emlékszem az autópályák 500m es körzetében termelt takarmán v élelmiszer nem adható el az EU-ban. De ez akár az összes közútra is igaz lehetne. Mindegy mit égetünk a motorban.
Így igaz.
Nekem már megvan a követező 15 éves tervem (tehát, ha a még meg sem született gyermekeim képesek lesznek bejárni az oskolába biciklivel):
- Tanya (a hely megvan, 100 m-en belül erdő, gyep, tó, folyó, van villany, és lehet fúrni ivóvíz minőségű kutat, mindez kb 3 km-re Szoboszlótól, 500 m hijján végig aszfalt út külön kerékpárúttal)
- Legalább fél méter vastag vályogfal
- Nádtető
-*3 rétegű ablak
-*cserépkályha
-**napkollektor
-**hővisszanyerős aktív szellőzés, talajban elhűtött/előmelegített levegővel
-LED-es világítás, ahol nem olyan fontos a fény színe
_________________
*: a most átépülő házamban már meglesznek (**: későbbi bepótolva)
Magyarországon jelenleg 2 vállalkozás gyárt nagyszilárdságú szárított agyagtéglát. És kinek adják el? A németeknek. Akiknél max. 3 emeletes, favázas házakat építenek belőle. A dunántúli cég kenderpozdorjával soványítja az agyagot, az alföldi pedig duzzasztott perlittel. Régi, téglagyári hidraulikus sajtóval formázzák a téglákat homogén, egyforma méretűre.
korzo!
A nádat az építkezés megkezdése előtt 2 évvel vedd meg. Áss egy akkora gödröt, amibe az egész nádmennyiség belefér. Tapaszd ki agyaggal az alját, és az oldalait. Tedd bele a nádat, súlyozd le, majd a gödröt töltsd fel frissen oltott, paradicsomlé sűrűségű mésszel, és 2 évre fedd le valamilyen vízzáró anyaggal. mondjuk 1 réteg fólia, arra meg fél méter föld. 2 év múlva kész a tűzálló, garantáltan féregmentes nádtető alapanyag. A 2 éves oltottmeszet meg felhasználhatod az építkezéshez.
A nádat az építkezés megkezdése előtt 2 évvel vedd meg. Áss egy akkora gödröt, amibe az egész nádmennyiség belefér. Tapaszd ki agyaggal az alját, és az oldalait. Tedd bele a nádat, súlyozd le, majd a gödröt töltsd fel frissen oltott, paradicsomlé sűrűségű mésszel, és 2 évre fedd le valamilyen vízzáró anyaggal. mondjuk 1 réteg fólia, arra meg fél méter föld. 2 év múlva kész a tűzálló, garantáltan féregmentes nádtető alapanyag. A 2 éves oltottmeszet meg felhasználhatod az építkezéshez.
Ameddíg kishazánban lesz olyan emberfia aki ezeket tudja, olyan nagyon nem aggódom......... majd utána! :-(
És megint ott az a nehezen kezelhető hidrogén. Ha a lakásod közelébe egy ilyen töltőállomás lenne, nem biztos, hogy oly nagyon lelkesednél érte.A hidrogén használat egyik legnagyobb tragédiája, amely teljesen odavert a kereskedelmi léghajózásnak (igaz itt nem üzemanyagként használták a hidrogént, csupán tárolták):
Hindenburg
Állítólag csak picit hibáztak. A töltőállomásokon is lehet picit hibázni… Amúgy mint hajtóanyag elég tökéletes, de iszonyat veszélyes és macerás.Nekem van kocsim, minimálisan és ritkán használom. Nincs légkondi a kecóban és nem is lesz. Nem szeretem. A melóhelyen épp elég belőle. A villanyórámat sem szeretném csapágyasra vágni vele.
Teslának volt egy doboza, ami valami furfangos módon lebegett és helyet változtatott, az energia felhasználása viszont igazán talányos és takarékos volt, bár ez meg szinte a Sci-fi kategóriába tartozik. :)
kesi a léghajolat héliumal szokás tölteni nem? csak aháboruba nem adot el amerika németországnak héliumot és ezért töltöték meg hidrogénel....
Na ugye?
http://index.hu/politika/kulfold/eu/prlg9721/
Apu! Kezdődik! Erről beszéltem.
Ha más nem is, de a hisztéria megteszi majd a hatását
Na ugye?
http://index.hu/politika/kulfold/eu/prlg9721/
Apu! Kezdődik! Erről beszéltem.
Ha más nem is, de a hisztéria megteszi majd a hatását
Na, ez se tudja mit beszél.
Az energia célú növénytermesztés parlagon tartásnak számít, hisz’ minden szempontból teljesíti a követelményeket.
rendezetten tartja a területet, és
kivonja azt az élelmiszer(takarmány)-termelésből.
Az egész parlagontartásnak nem a föld “kímélése” a célja, hanem a túltermelés mérséklése.
Hisztéria nélkül is komoly gondok várhatók az idei betakarításkor. A kukorica nagy része (legalábbis az alföldi régióban) komoly aszálykárt szenvedett. Az olajosmagvak egyenlőre még bírják. Ha a jövőben is hasonló időjárási viszonyok várhatók, komolyan el kellene gondolkodni mindenkinek a jövő magyar mezőgazdaságát illetően. Nem csak a “bioüzemanyag"-termeltetést illetően. A “dzsondírtraktort minden parasztnak” szemlélet bedőlt (bocsi, korzo, de ez az igazság). A magyar kisgazdaságok egyik oldalról túlgépesítettek, másrészt, meg eszközhiányosak. Szinte minden parasztnak hipperszupper izomkolosszus traktora van, de, például alíg van magánkézben, vagy szövetkezeti tulajdonban öntözőberendezés, vagy trágyázóberendezés. Kár volt oly hirtelen szétverni-széthordani a téeszeket. Átalakulhattak volna gépszövetkezetekké. De a magyarnak mániája a birtoklás.
Másrészt jelentősen csökkenteni lehetne Magyarország fosszilis energiahordozó-igényét a meglévő, és igen tekintélyes termálvízkészlet ésszerű kiaknázásával. Nem feltétlen erőművi célra. Mondjuk első körben a nagy, gázalapú távfűtőművek termálvízre történő átállításával.
Egyet értek. A mai magyar mezőgazdaságban rendkívül egyenetlem a gépbirtoklás eloszlása és az együttműködés hiánya miatt rossz a termelékenyseg. Az együttműködés hiányosságai még a termelés-eladás és az érdekvédelem területén is látszanak. Nem lehetetlen, hogy ez megváltozzon, de az elsődleges birtoklási vágynak csillapodnia kell. Volt a II VH előtt példa a paraszti összefogásra, de a rossz emlékü tsz-esités mély nyomokat hagyott az emberekben. Ráadásul már alig él valaki, aki emlékezne, hogyan is volt ez annakidején. Amikor a gazdálkodók isten kegyelmére vannak bízva (időjárás), egyik szezonról a másikra élnek, nincs hathatós védelmük a külföldi termelőkkel szemben, akkor könnyű néhányat kivásárolni közülük és ilyenkor már borul is az egyetértés.
A geotermális energiák kihasználását én is támogatom. Volt-van is olyan ötletem, hogy a jelenlegi távfűtéses (panel) lakásunk esetében, hogyan lehetne kiváltani a távfűtést helyi geotermális hőközponttal. Mondjuk saját gázzal működő fűtőmű könnyebb lenne. Jelenleg információ gyüjtés folyik, de az már látszik, hogy a finanszírozás lesz a legnehezebb. A bankokat meggyőzni a beruházás megtérüléséről!? Mitmondjak, majd meglátjuk. A kivitelező sem egyszerű, és a lakók több mint felét meg kell győzni (300 lakás), valamint a távfűtő művek 2 éve cserélte le hőközpontot, Ő sem fogja hagyni a pénzét. Terület használati kérdések is felmerülnek. A beruházás költségeit emeli az is, hogy az épületen végre kell hajtani a külső hőszigetelés javítását(létrehozását), nyílászáró cseréket, közös használatú helyiségek szigetelését. Nehezíti a helyzetet, hogy néhány lakó (3-5%) már kicserélte a nyílászáróit. Valamint a teljes fűtési rendszert át kell alakítani.
Ha a Főtáv a saját fűtőművét gázról átállítja geotermálisra a beruházás költségeit átterheli a fogyasztókra. Ami tulképp természetes. Csak éppen a jelenlegi magas fogyasztási díjak mellett ez már nem elviselhető.
Jól mon Don, az öntözés hiánya a legnagyobb probléma. Ha ezt megoldjuk (víz van, még csatornák is, csak hosszú évek (évtizedek) óta nincsennek használva), nem lesz itt nagy probléma.
Én személy szerint sokkal nagyobb problémának látom, hogy xar házakat építünk. Télen nem győzzük fűteni, nyáron meg légkondi kell, hogy bírható legyen. Bezzeg az őseink 80 évvel ezelőtt…
Na ugye?
http://index.hu/politika/kulfold/eu/prlg9721/
Apu! Kezdődik! Erről beszéltem.
Ha más nem is, de a hisztéria megteszi majd a hatásátNa, ez se tudja mit beszél.
Az energia célú növénytermesztés parlagon tartásnak számít, hisz’ minden szempontból teljesíti a követelményeket.
rendezetten tartja a területet, és
kivonja azt az élelmiszer(takarmány)-termelésből.Az egész parlagontartásnak nem a föld “kímélése” a célja, hanem a túltermelés mérséklése.
Evvel a parlagon tartással azért nem biztos, hogy igazad van.
Jóva előttetek jártam iskolába, és akkor mikor még a kommonizmus építésére készültem, még szó sem volt túltermelésről. A parlagon tartássról, illetve a vetésforgóról annál inkább. Még nem oly rég a dinnyések is mondták nekem, hogy a dinnye után a legjobb lenne parlagon hagyni, annyira kiszívja a földet.
Ezt azért nem olyan nehéz elhinni, mivel a paraszt szerint a föld csak kölcsön ad, s vissza is kell neki adni. Az ideológiák változhatnak, annak iszzuk is itt-ott a levét, de a föld ezektől függetlenűl kiéghet, és akkor Bass 6 pipi
Na ugye? Én megmondtam.
http://index.hu/velemeny/jegyzet/biofuel6810/
itt megint nem a bioüzemanyaggal van a probléma, hanem azzal ahogyan a piac erre megpróbál reagálni..és ahogyan az állami politika erőltet valamit “központilag”.
a pénzmozgásnak kevésbé van köze az állami apparátushoz, ez valóban sajnos megint tisztán csak pénzről szól.
ez a baj a világgal, még ha volna is mindent megválltó megoldás, előbb-utóbb úgyis olyan csoport kezébe kerül, ahol a dolog mozgatója a pénz lesz, a végcél pedig a homályba vész.
Nem elég? Ez egy és ugyanaz. Éhenveszünk majd, mert üzemanyag meg kell majd a háborúkhoz((a háború nem attól függ, hogy miből készül a benya
Akkor nézz tovább egy kicsit.
Nem miből, hanem kinek lesz, legyen benyája. És kinek több?
Mert akinél az energia, az a nyerő. Most is erről szól sok háború
Vártam már az ilyen cikkeket is: Azt hittem hamarabb, és nagyobb tömegben jönnek. Hiszen a kőolajlobby (amelyik mostanában szép lassan átevez a hidrogénhajtás irányába) a világ legerősebb érdekcsoportja. És a legpénzéhesebb is.
Éhínség most is van. A fejlődő világban. Na, nem azért, mert olyan kevés lenne a művelhető mezőgazdasági terület, vagy olyan rosszak lennének az éghajlati viszonyok.
Ha a “szabad világ” oly nagyon aggódik, hogy majd azoktól kell elvenni, akkor talán, mi lenne, ha inkább ők mondanának le a kényelmük egy részéről. Mondjuk, nem kell egy nagyvárosban élő családnak 3-4 autót fenntartani, mert az kényelmesebb. Vagy nem kéne 200-300-400 négyzetméteres, többszintes kégliket építeni. Amihez, az energiatakarékosság hazug álarca mögött számolatlanul és szinte korlátlanul használják fel a műanyagokat.
Maximálisan egyetértek azzal, hogy a fejlett világnak jelen helyzetben visszább kellene vennie az igényeiből. Minnél gazdagabb annál inkább. Azt is látom viszont, hogy ez képtelenség. Semmi sincs, ami ez irányba mozgathatná a dolgokat. Az emberek csoportos viselkedése nem ilyen.
Ennek ellenére, nem rajongok az un bio üzemanyagok használatáért mert:
- Erősen kérdéses, hogy szubvenció nélkül gazdaságos e az előállításuk
- Erősen kérdéses, hogy a környezeti terhelés bioüzemanyagok esetében vajon ténylegesen csökkenne minden járulékos dolgot figyelembe véve
- Inkább arról kellene leszoknunk, hogy úgy jussunk energiához, hogy valamit elégetünk (szén, ásványolaj, bio akármi, energia fű, stb.)
Nem hiszem, hogy a hidrogén üdvözítő megoldás lenne, vagy akár vele eggyütt a mostanában kitalált nitrogén vegyület amivel szintén megy az üzemanyag cella. Viszont mindenképpen olyan irányba kell mozdulni, hogy a felhasznált energiahordozó nagy mennyiségben rendelkezésre álljon, hozzáférhető legyen bárhol, használata ne károsítsa mérgező vagy üvegház hatásu anyagok kibocsátásával a környezetet.
Sok egyéb körülménytől eltekintve, akár azt is mondhatjuk, hogy az élő világ legutóbbi bő 600 millió éve azzal telt el, hogy megkösse a légköri CO2-t. Mi ezt az utóbbi 100 évben lazán vissza juttattuk. Persze ez azért túlzás, mert van még bőven mit vissza juttatni. Nem is beszélve az óceán fenéki hatalmas metán lerakódásokról. Apropó, sokak szerint a világ szarvasmarha állománya az autók CO2 kibocsátásával összehasonlítható mennyiségű metánt fingik a légkörbe. Úgyhogy a hamburger és marha pörkölt evés, valamit tej ivás közben ez is eszünkbe juthat.
Vártam már az ilyen cikkeket is: Azt hittem hamarabb, és nagyobb tömegben jönnek. Hiszen a kőolajlobby (amelyik mostanában szép lassan átevez a hidrogénhajtás irányába) a világ legerősebb érdekcsoportja. És a legpénzéhesebb is.
Éhínség most is van. A fejlődő világban. Na, nem azért, mert olyan kevés lenne a művelhető mezőgazdasági terület, vagy olyan rosszak lennének az éghajlati viszonyok.
Ha a “szabad világ” oly nagyon aggódik, hogy majd azoktól kell elvenni, akkor talán, mi lenne, ha inkább ők mondanának le a kényelmük egy részéről. Mondjuk, nem kell egy nagyvárosban élő családnak 3-4 autót fenntartani, mert az kényelmesebb. Vagy nem kéne 200-300-400 négyzetméteres, többszintes kégliket építeni. Amihez, az energiatakarékosság hazug álarca mögött számolatlanul és szinte korlátlanul használják fel a műanyagokat.
Egyetértek. A “hidrogéngazdaság” víziója tipikusan a kőolajlobby piaci pozíciójának konzerválását célozza. Költségesen, komoly infrastruktúra segítségével előállítható, tárolása, szállítása, kezelése során bonyolult logisztikai problémákat és méregdrága műszaki kihívásokat támasztó üzemanyag lévén akkora a piacra lépés költsége, hogy csodák-csodája gyakorlatilag csak a mai energetikai óriások képesek finanszírozni. Érzésem szerint lesz itt még Shell H2 zászló a hidrogénkutakon, a kisköltségű alternatív energiaforrások pedig mennek további száz évre a másik fiókba…
Vártam már az ilyen cikkeket is: Azt hittem hamarabb, és nagyobb tömegben jönnek. Hiszen a kőolajlobby (amelyik mostanában szép lassan átevez a hidrogénhajtás irányába) a világ legerősebb érdekcsoportja. És a legpénzéhesebb is.
Éhínség most is van. A fejlődő világban. Na, nem azért, mert olyan kevés lenne a művelhető mezőgazdasági terület, vagy olyan rosszak lennének az éghajlati viszonyok.
Ha a “szabad világ” oly nagyon aggódik, hogy majd azoktól kell elvenni, akkor talán, mi lenne, ha inkább ők mondanának le a kényelmük egy részéről. Mondjuk, nem kell egy nagyvárosban élő családnak 3-4 autót fenntartani, mert az kényelmesebb. Vagy nem kéne 200-300-400 négyzetméteres, többszintes kégliket építeni. Amihez, az energiatakarékosság hazug álarca mögött számolatlanul és szinte korlátlanul használják fel a műanyagokat.
100%
Szerintem ne sirjunk. Eldontheted majd, hogy eszel vagy utazol.
Aztan meg miert kell allandoan utazni?
En 15 percre lakom gyalog a munkahelyemtol. Berlem a lakast, nem kotodom hozza. Van ugy, hogy 1 honapig nem ulok se buszon se vonaton, max. repulon.
Ez is egy alternativa. Ja, hogy draga a lakasberles? Nem dragabb mint egy autot fenntartani.
Az elelmiszerarak miatt hulyeseg izgulni. Ha emelkednek az arak a fizetesek is kovetni fogjak felteve, hogy tenyleg szukseg van az illeto munkajara. Az emberi eroforrasokra ugyanugy szuksege van a cegeknek mint a gepekre (sot jobban) es ezt ok is tudjak. En pl. munkanapokon a cegnel eszem reggeli + ebed + vacsi kijon abbol amit adnak naponta a kartyara, csak hetvegen kell gondoskodnom magamrol. Egy normalis ceg ra van utalva a dolgozokra es megadja ami kell, az egesz rendszer az egyuttmukodesre epul es osszeomlik ha egy emberrel problema van.