Az én Mac-em már most is elektromos árammal működik! Tehát Bio. Meg fehér is, ami azért jó, mert jó....

Egy egészen más oldalról megközelítve a bioetanol-termelés kérdését:

http://totalcar.hu/magazin/velemeny/kukorica/

Ebben a cikkben azért már konkrét számadatok is szerepelnek, nem csak a huhogás-riogatás, vagy a hurráoptimizmus.

És IGEN!
Legalább látható, hogy nem szabad hinni a hangulatkeltőknek, mert döglünk éhen a bioetanol miatt.

Na kérem!
Közben azért eljutottunk odáig, hogy már nincsen Tesco gazdaságos étolaj mint üzemanyag, ugyanis az ára! Több mint 300 forint! Minősége olyan, mint a vizezett fáradtolaj, de vígan mentek vele a régebbi dieselek. 180 pénzért volt, da aztán rákaptak mint üzemanyagra, s mit ad isten? hát nem fel ment az ára?
Valamirevaló étolaj 500 körüli áron van.
Akkor most mi van? A Véleményem az maradt, ami volt. Nem lesz mit enni, mert mindenből üzemanyag lesz. Az kell az energiához, háborúhoz, mindenhez.
Senki nem fog étolajat csinálni olcsón, ha kevesebb ráfordítással üzemanyagként eladhatja. Valahol ovastam, macskáből is készült már üztemanyag:-)
De én csak károgok…

Az én véleményem:

Hiába bio, ha az égési folyamat végén keletkezik olyan káros anyag, amely a környezetet károsítja. A hozzávaló alapanyag előállítása sokkal nagyobb és intenzívebb mezőgazdasági termelést követel meg. Ez a termőtalajt fogja gallyra vágni, vagy ugye sok sok mű és trágya majd vegyileg ver oda hosszútávon. Az élelmiszeralapanyagnak is számító termény ára felfele fog elmozdulni.

Kérdésem: ennyi erővel szarból is lehet üzemanyagot csinálni, azzal miért nem foglalkoznak? Az mindenütt megterem dögivel…

Azért, drága kesi-barátom, mert a sok elkényelmesedett autótulajdonos vérig sértve érezné magát, ha mondjuk korlátozni kellene autóhasználati szokásait akár csak annyival, hogy gázüzeművé KELL alakíttatni a járművet. Ha szabadon választható, akkor persze jó dolognak tartják.
Ami meg a mostani élelmiszeráremelkedéseket illeti, semmi extra politikai, vagy üzemanyagmizéria nincs. Egyszerűen igen szar éve volt az európai mezőgazdáknak. Az aszály szinte mindent letarolt.

Persze Don, valóban szar éve volt a mezőgazdaságnak, ez tény. Azonban kedves EU keményen az alapító államok igényeinek megfelelően, ügyes húzásokkal vágja agyon a hazai mezőgazdaságunkat. Lásd kukorica limit, szőlő kivágási támogatás és még lehetne sorolni. Persze ehhez hozzájárul kis hazánk eupolitikusi balféksége és a mindenáron benyalni valahová deffektusa. Na de itt be is fejezem, mert csak felhúzom magamat és egyébként is elgurult a gyógyszerem :)

kesigomu - 2007. december 14. @ 07:23

Persze Don, valóban szar éve volt a mezőgazdaságnak, ez tény. Azonban kedves EU keményen az alapító államok igényeinek megfelelően, ügyes húzásokkal vágja agyon a hazai mezőgazdaságunkat. Lásd kukorica limit, szőlő kivágási támogatás és még lehetne sorolni. Persze ehhez hozzájárul kis hazánk eupolitikusi balféksége és a mindenáron benyalni valahová deffektusa. Na de itt be is fejezem, mert csak felhúzom magamat és egyébként is elgurult a gyógyszerem :)

Folyton elgurul az a gyógyszer, a fene egye meg. :–))

kesigomu - 2007. december 14. @ 07:23

...Persze ehhez hozzájárul kis hazánk eupolitikusi balféksége és a mindenáron benyalni valahová deffektusa…

Ez a lényeg, és nem az EU irányelvek. Az EU azt teszi meg, amit megengedünk neki, hogy megtegyen, és mivel mi hagytuk, hogy elkanászodjon, mndent meg is tesz.
Ott vannak a franciák, finoman szólva is xarnak bele, hogy mit akar az EU. Megoldják maguknak. De mielőtt valaki azzal jönne, hogy “igenám de az EU legnagyobb mezőgazdaságával rendelkező országa...”, azt ne felejtse el, hogy kukoricából csak ők tudnak nálunk többet termelni, csemege kukoricából meg miénk az első hely*.

(* oka: hogy viszonylag kiszámítható a piac, így a gazdák merik alkalmazni a drága technológiát. Nekünk az elmúlt 10 évben csak egyszer volt veszteséges, de akkor a Bonfreeze ZRT. előző tulajdonosa lelépett a termelők pénzével. A többi esetben legalább 0-ra kijött.)

Személyi használatú gépjárművet márpedig fognak vezetni az emberek. Mert az emberek már csak ilyenek. Mindenki fel tud hozni legalább egy olyan indokot, amellyel elfogadhatóvá teszi az autó használatot.

Pölö: negyven felett az ember már nehezen tolerál bizonyos dolgokat a tömeg közlekedésen/ben. Ha akarnék se tudnék időre beérni dolgozni tömeg közlekedéssel. A hazamenetelről nem is beszélve. Túl messze van a lakásomtól a munkahely (30 Km) és ebben a korban már nem ugrál az ember. etc. De mindegy ez mit sem számít. Hiszen ellenérvek garmadája állítható ezekkel szembe. Közérdek, környezet tudatosság, mittoénmialófasz. Mindenbizonnyal én vagyok az elkényelmesedett szenya autós archetipusa.

Azt kell tudomásul venni, hogy az égéssel létrehozott mozgási energia az szennyező. Legyen inkább helyette az elektromosság. De magát az elektromos energia termelést is át kell alakítani, hogy ne gáz vagy olaj tüzelésű erőművek legyenek. Sőt a mindenféle pellet meg energia fű tüzelésü erőművek is csak a probléma elodázásai. Új megoldások kellenek. Ahol az energia előállítás, tárolás, szállítás nem termel ki újabb gondokat. Például senki sem tudja mi fog történni, ha a Szélerőművek annyira elszaporodnak (teoretikusan), hogy 2-3 nagyságrenddel több energiát vonnak ki a légkörbőlmint most. Akár még jól is elsülhet, de senki sem tudja. Nem készültek tanulmányok arról sem, hogy mennyi geotermális energiát vonhatunk el a köpeny károsítása nélkül. Vagy mennyi lehet a napenergia felhasználás optimális mértéke.

Uraim a nullponti energia egyelőre a térgörbítéssel és a transzporterrel együtt a Sci-Fi hatáskörébe tartozik. Azon gondolkodott e már valaki, hogy hogyan lehetne a mezőgazdaságilag használhatatlan területek egy részének bevonásával mondjuk a légköri CO2-t NO2-t SO2-t SO3-at csökkenteni. Meglehet fantazmagória, de 150 éve még a repülés is az volt a legtöbb ember számára.

Batti!
Pont az úgynevezett ugaroltatott területek energiacélú hasznosítása miatt megy a nyávogás “ződéknél”. Pedig pont alkalmasak lennének a légköri CO2 tartalom csökkentésére.
A gépjárművek alternatív energiaforrásainál is inkább a nehezen, és drágán kezelhető hidrogénhajtást erőltetik a nagy gyártók. Pedig létezik etanol, sőt metán energiahordozón alapuló tüzelőanyagcella is. Ugyanolyan hatásfokkal, és környezetkíméléssel. Megfelelő katalizátormembrán kérdése az egész. Csak akkor kicsúszik az energialobby kezéből az energiahordozók előállítása, és forgalmazása.
Megy a nyávogás, hogy a szélerőmű, vízerőmű, energianövénytermesztés mily katasztrofális környezeti kérokat okozHAT. Arról, persze kevesebbet vinnyognak, hogy a jelenlegi fosszilis energiahordozó-felhasználás ezeknél jóval katasztrofálisabb hatásokkal lehet környezetünkre. És, ezért semmit sem kell tennünk. Szó szerint. Csak kormányra tett kézzel araszolni a városi dugókban, agyonklimatizálni, túlfűteni minden létező és létezhetetlen helyet. Akkor is, ha, pl. a klimatizálás jóval több egészségkárosodást okoz, mint, uram bocsá’ a nyári 30-35 fok.
A kényelemnek ára van. Leginkább az, hogy előbb-utóbb beledöglünk a nagyfene kényelembe.

Don Igazad van! Sőt neki is igaza van! De tudod mit, mindkettőtöknek igaza van.

Valójában én a növény világ által nem hasznosított sivatagos területekre gondolok, ahol zárt rendszerben, valami genetikailag módosított baktérium törzs hasznosítja, nagy területeken a napenergiát úgy, hogy közben meg köti a légkör szén, nitrogén és kén tartalmát. Persze ennek a technikain kívül gazdasági és politikai akadájai is vannak. De milyen szép álom lenne, ha a gazdaságilag fejlett és ezért szennyező országok fizetnének a szegényeknek hogy, ilyen tevékenységet folytassanak. Az ugaroltatottt területeket semmilyen módon nem kellene bevonni a “művelésbe”. A parlagon hagyásnak nem csak a termelés vissza fogás a jelentősége. A legujabb kutatások szerint pedig a mérsékelt övi erdők korántsem járulnak hozzá annyira a CO2 megkötéséhez mint az egyenlítői esőerdők. Természetesen terület arányosan. Egyesek még azt is meg kockáztatják, hogy egyátalán nem járulnak hozzá.

Egyesek szerint egy növényzettel beborított terület semennyi, azaz SEMENNYI széndioxidot nem köt meg. Akkor honnan a lókakából veszi? Talán nem érvényes rájuk az anyagmegmaradás törvénye? Bisztos gyárcsa ja flogisztonbúl. Vagy a zéterbűl.
Jelen (eu-s) állás szerint az ugaroltatásnak kizárólag termelésvisszafogási szerepe van. Nem ártana hasonlóképpen élni a fogyasztásunkkal sem.

Az Index cikke bővebben foglalkozik a témával.
Na hát, erről beséltem amikor indítottam ezt a topikot.
http://index.hu/gazdasag/vilag/elbio080305/

Érdekes adalék egy szakembertől (http://index.hu/tudomany/darvas2041/):
Darvas Béla ökotoxikológus
“Kérdés: Erre azt szokták mondani, hogy az élelmiszer-túltermelés lehetőséget ad arra, hogy a termés egy részét bioüzemanyagokká alakíthassuk. Mi a véleménye a magyar bioetanol-programról?

Válasz: Az, hogy légvárat pumpál. Gyulai Ivántól tudom [8], hogy a világon megtermelt keményítő, cukor és olajtartamú mezőgazdasági produkció teljes egészével is alig több mint 10 százalékát lehetne helyettesíteni a benzinnek, vagy a dízelolajnak. A gabonaalapú bioetanol-gyártás esélytelen a cukornáddal szemben. “

Hajlok rá, hogy elhiggyem, de lehet, hogy ez nem ment meg minket a spekulánsoktól

Én megmondtam:-)
http://index.hu/gazdasag/vilag/titkje080703/

...és ehhez mit szóltok?

Az EU energiaminiszterei rájöttek, hogy félreértettek valamit?

http://index.hu/gazdasag/vilag/eumi080705/

Számomra még mindig nem világos az, hogy milyen tipusú energia-formákról beszélünk, és ezek miben különböznek egymástól. De ahhogy én látom:

1. Fosszilis energia.

2. Atomenergia (állítólag ez is leáldozóban van: http://index.hu/politika/belfold/nklr0423/ )

3. Megújuló energia

Ez utóbbival van igazán gondom akkor, ha ezen kalap alá vesszük a bioüzemanyagokat (növénytermesztésből származó üzemanyagok), valamint a nap-, szél-, víz-, hullám-, stb. energiákat, amelyek szinte korlátlanul állnak rendelkezésre, csupán az energia begyűjtése és tárolása okoz megoldandó feladatokat…

Nekem úgy tűnik, hogy a félreértéseket a rendszerezés okozza, a bioüzemanyagok csupán annyiban különböznek a fosszilis energiától, hogy különbözik a megújulási idő.

Szerény véleményem szerint a bioüzemanyag zsákutca, csakúgy, mint az atomenergia. Mindkettő súlyosan környezetkárosító, még ha nem is közvetlenül ézrékeljük a káros hatásokat.

4. No meg a fúziós energia, de azt meg végképp nem értem, de talán majd fusionfan elmagyarázza röviden.... :)

Fentiek fényében talán érdemes volna újra szavaznunk arról, hogy kell-e nekünk bioüzemanyag…

Szerintem kell.
Viszont nagymértékben kell növelnünk az energiafelhasználásunk hatásfokát. Van hová, már a mai technológiai szinten is (pl. LED-es világítások alkalmazása mindenhol, otthon és a közterületeken is).

Ez már inkább érdekesebb, most jelenik meg az első hidrogén hajtású autó (Honda) az USA-ban, erre inkább szükség lenne nállunk is itt a linkjei:

http://automobiles.honda.com/fcx-clarity/
http://automobiles.honda.com/fcx-clarity/exterior-photos.aspx
http://automobiles.honda.com/fcx-clarity/drive-fcx-clarity.aspx

Amint kijutok remélem le tudok csapni egy ilyenre.

korzo - 2008. július 06. @ 13:24

Szerintem kell.
Viszont nagymértékben kell növelnünk az energiafelhasználásunk hatásfokát. Van hová, már a mai technológiai szinten is (pl. LED-es világítások alkalmazása mindenhol, otthon és a közterületeken is).

OECD: felesleges a bioüzemanyagok támogatása

http://index.hu/gazdasag/vilag/oecd080716/

Úgy tűnik, kezdik beismerni, hogy az energiapolitikát csúnyán el...ta az EU....

Emberek, áruljátok már el miért olyan jó a hidrogénhajtás? Mert rohadtul nem az.

EDM - 2008. július 16. @ 18:54

Emberek, áruljátok már el miért olyan jó a hidrogénhajtás? Mert rohadtul nem az.

Szerinted miért nem az?

Azon kívül, hogy valahogy előállítani nagy mennyiségben, tárolni, töltőállomás hálózatot kiépíteni, azokhoz eljuttatni, a folyékony, vagy nagynyomású hidrogén töltését és biztonságos tárolását az autóban megoldani, majd alacsony hatásfokú motorokban elégetni tényleg kimondottan olcsó és gazdaságos módszer. Állítsd szembe az elektromos autókkal és meglátod, hogy kurvaszar megoldás, ami kizárólag az üzemanyag-monopóliumoknak jó.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hidrogén
Laboratóriumi előállítás: cinkre sósavat öntünk. Ekkor cink-klorid és hidrogén keletkezik.
Zn + 2HCl = ZnCl2 + H2
A hidrogén a víz elektromos bontásával is előállítható.
2H2O = O2 + 2H2
Ipari előállítás: metán és vízgőz reakciója. Ekkor szén-monoxid és hidrogén keletkezik.
CH4 + H2O = CO + 3H2

Lehet, hogy jól hangzik, hogy csak vízgőzt pöfög a kipufogó, de amíg eljut odáig, addig drága és nagyon környezetszennyező az egész folyamat, az elektrolízis meg energiaigényes.
1kW áram 98%-ban hasznosul egy elektromotorban, ugyanennyi egy hidrogénmotorban mennyi lehet? 0,1%?

Értem, és egyet is értek abban, hogy mind a szállítás-tárolás-töltés nehézkes és kockázatos, mind pedig az előállítás nem megoldott.

Ezeken még bőven van mit fejleszteni!

De az már nagyon nagy előny, hogy az energia felhasználásakor nem keletkezik közvetlenül káros anyag, csakúgy, mint az elektromos energia felhasználásakor sem, szemben a fosszilis és szénalapú energiahordozókkal.

Az előállítás és tárolás azonban az elektromos áram esetén is komoly gond (gondolj csak a nehéz és környezetszennyező akkumulátorokra), ugyanis azt is legfőképpen fosszilis energiahordozóból állítják elő, nomeg talán egyre több a víz a szél és a napenergia hasznosítása ennek érdekében.

A vízenergia hagyományos hasznosítása (vízerőmű) közvetlenül ugyan nem bocsájt ki káros anyagot, de sok esetben és nagy mennyiségben mindenképpen a környezet nagyfokú átalakításával jár, így az nem lehet egyedüli és jelentős alternatíva sem az elektromos áram, sem pedig a hidrogén előállítására.

A víz (ivóvíz) amúgy is fontosabb természeti kincs, amely tisztaságának megőrzése talán még fontosabb cél kell legyen, a környezet nagyfokú átalakítása beláthatatlan következményekkel fenyeget…

A szél, a hullám és a napenergia azonban szerintem sokkal vonzóbb erre a célra, mert ezek valóban megújuló (el nem fogyó) energiahordozók, amelynek “megcsapolása” lényegesen kevesebb környezetrombolással járhat, amennyiben az energia megkötéséhez használt eszközök előállítása nem jár egyéb súlyos környezetszennyezéssel.

Az elektromos áramot viszonylag könnyű és olcsó szállítani, de nem lehet hatékonyan tárolni.

Az így “elfogott” - és elektromossággá alakított - energia tárolása (az a része, amelyet a hálózatban nem lehet, nem szükséges azonnal felhasználni), elektromos energiaként igen nehezen, költségesen és környezetkárosító módon tárolható (ld. akku), ezért itt volna legfőképp szükség olyan energiahordozóvá alakítani, amely később, bármikor felszabadítható. Ilyen lehetne a hidrogén. De nem vagyok biztos benne, hogy nem megolgható a hidrogén biztonságos és olcsó szállítása sem, bár az kétségtelen, hogy ma ez még nem igazán kiforrott technológia. De talán érdemes fejleszteni.

Az autók működés közben nem képesek az elektromos hálózathoz kapcsolódni (ezért sem lehetséges közvetlenül autók hajtásához alkalmazni, viszont épp ezért volna fontos a vasút továbbfejlesztése és nem visszafejlesztése a kamionok előnyére), így az akkumulátoros energiatárolásnak valóban megfontolandó alternatívája a hidrogén. A vasúton kívüli közlekedéshez használt energiafajták esetén a döntő az energia tárolása.

Azt nem mondom, hogy a hidrogént feltétlenül robbanómotorokba kell töltenünk, tudtommal lehetséges azzal üzemenyagcellát is működtetni, bár annak hatásfokát nem ismerem, talán ez is megfontolandó alternatíva.
folyt köv..

A lényeg, hogy ne fosszilis energiahordozó legyen az energia forrása, mert az óhatatlanul CO2 kibocsátó, környezetszennyező,
az energia tárolása ne elektromosság legyen, mert az is szennyező, és
az energia szállítása is a leghatékonyabb legyen.

A forrás tehát megújuló (el nem fogyó) energia,
a tárolás akár lehet a hidrogén is (mert az energia felszabadulása tiszta), és
a szállítás pedig legyen elektromos energia formában, de akár hidrogén is lehet (ez utóbbira kifejezetten az egyéni közlekedésben lehet szükség)

Szóval nem áll a véleményünk egymástól olyan távol, mint amennyire első ránézésre látszik… :)

A fúziós energiához nem értek (nem mntha a fentiekhez értenék), de van itt szakértő is köztünk, ha érdekel a téma…

korzo - 2007. november 08. @ 20:34

És IGEN!
Legalább látható, hogy nem szabad hinni a hangulatkeltőknek, mert döglünk éhen a bioetanol miatt.

Azért gondolkodjunk el egy pár dolgon:
A vadasparkban kilőjük szerencsétlen vaddisznókat, meg őzeket, mert elszaporodtak.
Miért is baj az, ha a föld (emberi) lakosságának a 70%-a éhen hal???
Megmondom: Nem baj! Tök normális dolog, eleve túlnépesedtünk, ennyi embernek semmi keresnivalója nincs itt a földön. .... de a Saab-odnak sem!
Már most szerkesztem is mert ez így igazságtalan lenne veled szemben: a Saab igenis környezetbarát, a többi autóhoz képest legalábbis, de a személyautó mint olyan szeritem felesleges! Nincs észérv ami mellette szól!

http://en.wikipedia.org/wiki/General_Motors_EV1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tesla_Roadster

EDM - 2008. július 16. @ 22:15

http://en.wikipedia.org/wiki/General_Motors_EV1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tesla_Roadster

Ismertem ezt a két modellt, ez is egy alternatíva. De mintha említettél volna valamilyen energiakonszern érdekeket…

Így van, akik hidrogén-előállításban, hidrogén-tárolásban, vagy elosztásban “nyomulnak” azok nyilván a hidrogénalapú autózást fényezik. Akik meg az akkufejlsztésben és gyártásban, azok meg nyilván azt fényezik.

Nagyon remélem, hogy ez nem ugyanaz az érdekcsoport, hanem egymás versenytársai az energiaiparban, így majd elválik, hogy amikor ki kell fizetnünk 100 km autózás költségét, akkor elválik, hogy melyik az olcsóbb, melyik a hatékonyabb. És remélem, hogy eközben már a fogyasztók számára is egyértelműen számszerűsíthető lesz, hogy mennyi károsanyag kibocsájtással jár az egyik és a másik forma.

Amennyiben mégis egy érdekcsoport áll mindkettő alternatív energia-ipar mögött, akkor nincs kétségem afelől, hogy a drágábbik lesz a befutó, hisz’ abban nagyobb bevétel van, miért is lenne érdekük az “ingyenenergia” kifejleszése.

Addig jól, amíg több irányban folyik a kutatás, töb lehetőség is van a fosszilis energiahordozók kiváltására.

A versenynek itt kellene igazán kifejteni áldásos hatását, éppen az energiaiparban lenne fontos a globalizáció hatásainak (vállalatok összeolvadásának, felvásárlásának) korlátozása.

Többek között ezért is vagyok kritikusa a globalizációnak, ha rajtam múlna, már sok óriáskonszert - talán kezdve a MS-tal :) - feldarabolásra köteleznék, és semmiképpen sem engedném a “nagyoknak”, hogy felvásárolják egymást a szabad tőkeáramlás jelszavára hivatkozva.... A globalizáció pozitív üzenete számomra az elszigeteltség lebontása, a világ más részeivel való könnyebb, rugalmasabb kapcsolódást jelenti…

EDM - 2008. július 16. @ 18:54

Emberek, áruljátok már el miért olyan jó a hidrogénhajtás? Mert rohadtul nem az.

Drága barátom, arról hallottál már hogy vízbontással is elő lehet állítani?
és arról is hallottál hogy már most bele akarják rakni a szériamodellekbe (fent linkelt még nem az...) azt a fajta verziót melyhez a háztetőre szerelt napcellákkal is fel tudod tölteni a hozzáadott aktatáska méretű hidrogéntartályt?
Akkor miért is drága? mennyi is a napos órák száma hazánkban? Ha nem csak napcellával hanem szélkerékkel is besegítesz akkor mi is a helyzet? Mert ha csak a városban flangálsz akkor otthon fel tudod tölteni?
Szóval akkor miért is oylan “rohadtul” nem az?
Fejtsd már ki… pliz. Komolyan érdekelne, és ne az utólag leirt kémiai egyenlettel mert mint tudjuk sok fajta módon elő lehet állitani hidrogént nem csak úgy…

EDM,

És mit szólsz ahhoz a 4 milliárd éves (remélem jól emlékszem, és nem mondok baromságot) baktériumtörzshöz, amelyet állítólag a minap fedeztek föl Kamcsatkában, és amely arról “híres”, hogy cellulózt “eszik” és hidrogént “kakál”?

Állítólag, ha sikerülne ipari mennyiségben szaporítani, talán ez is egy alternatívája lehetne a hidrogén előállításának, bár azt nem tudom, hogy nem lesz-e környezetszennyező ennyi cellulózt megetetni velük, és arról sem szól a fáma, hogy a hidrogénen kívül még milyen melléktermék keletkezik…

Egyébként nekem mindegy, csak oldják mert a benzinnél lassan minden jobb. Úgy körnezetileg mint ár-értékarányilag.
Egyébként már azt is megoldották hogy gázt használnak fel normál nyomáson szobaőmérsékleten folyékony halmazállapotban, repűős teszteken szépen bizonyított. De gázból sincs szarásig.

Apam legalabb 40 eve szinte kizarolag novenyi eredetu erjesztett uzemanyaggal hajtja magat…

Kell-e biouzemanyag? A valasz igen, a megfelelo aranyban, mennyisegben a demografiai/gazdasagi adottsagokra vetitve

Zorro - 2008. július 16. @ 22:46

EDM - 2008. július 16. @ 18:54Emberek, áruljátok már el miért olyan jó a hidrogénhajtás? Mert rohadtul nem az.

Drága barátom, arról hallottál már hogy vízbontással is elő lehet állítani?
és arról is hallottál hogy már most bele akarják rakni a szériamodellekbe (fent linkelt még nem az...) azt a fajta verziót melyhez a háztetőre szerelt napcellákkal is fel tudod tölteni a hozzáadott aktatáska méretű hidrogéntartályt?
Akkor miért is drága? mennyi is a napos órák száma hazánkban? Ha nem csak napcellával hanem szélkerékkel is besegítesz akkor mi is a helyzet? Mert ha csak a városban flangálsz akkor otthon fel tudod tölteni?
Szóval akkor miért is oylan “rohadtul” nem az?
Fejtsd már ki… pliz. Komolyan érdekelne, és ne az utólag leirt kémiai egyenlettel mert mint tudjuk sok fajta módon elő lehet állitani hidrogént nem csak úgy...

.
Hallott róla! Az volt az egyik lehetősége a hidrogénelőállításnak, amit vázolt.
Némi vegyész-előtanulmányok birtokában bizton tudom állítani Neked, hogy az aktatáska méretű hidrogéntartály erősen urban-legend szagú kijelentése a bulvársajtónak. Mert az anyagmegmaradás törvényét a földi, hétköznapi körülmények között megtoszni nem lehet. Hidd el, ha létezne ilyen tárolóberendezés, az ipar már rég használná. Mert a különféle szintetikus vegyipari üzemekben komoly gondot jelent a hidrogén tárolása. Mert baromira tűz- és robbanásveszélyes, mert a színtelen láng miatt nem észlelhető az égése, mert a rettentő nagy diffúziósebessége miatt igen drága tömítőrendszereket kell alkalmazni, mert a kicsi sűrűsége miatt rendkívül nagy tárolóberendezéseket igényel.
Vagyis a gáz, vagy folyadék halmazállapotú hidrogén nagyon nem mobilis fűtőanyag.
Létezik egy másik tárolási mód is, az úgynevezett intermetallikus vegyületben való adszorpció. Az adott tárolóberendezésben néhány bizonyos fém ötvözete található “fémszivacs” formájában. Ez a fémszivacs nyomás hatására rengeteg hidrogént nyel el. Többet, mint amennyit ugyanekkora térrészben cseppfolyós formában tárolni lehet. A gond csak az, hogy a fémszivacs néhány töltés-ürítés ciklus alatt elporlik. A kolloidális fémötvözetpor pedig eltöm mindent. A tönkrement tartály mentesítése, újrahasznosítása, meg komoly tűzszerészi beavatkozást igényel. Mert a kolloidális fémpor is igen tűzveszélyes. Ráadásul nem lehet akármivel oltani a tüzét.
Másrészt kiszámolta-e már a hír terjesztője, hogy egy napelemmel mennyi energiát lehet nyerni? Én megmondom: űrtechnikai kivitelű fotelektromos napelem négyzetméterenként 6-700W teljesítményű, ha a déli nap beesési szöge 90 fok. Tehát, ahhoz, hogy egy hidrogéncsuzukival 1 órácskát autózz, 100négyzetméternyi napelem kell, ami 100%-os hatásfokkal állít elő hidrogént a vízbontója segedelmével. Mibe sem kerül az űrtechnikai napelem.

kemeng - 2008. július 17. @ 09:22

Apam legalabb 40 eve novenyi eredetu uzemanyaggal hajtja magat…


Kell-e biouzemanyag? A valasz igen, a megfelelo aranyban, mennyisegben a demografiai/gazdasagi adottsagokra vetitve

Ha arra gondolsz, hogy a legtöbbünk növényi és állati üzemanyaggal hajtja magát, akkor feltételenül egyetértek.... :)

Amennyiben viszont arra, hogy belső égésű motort hajtanál növényi eredetű üzemanyaggal, akkor nyomatékosítanám azon véleméynedet, hogy fontos a megfelelő (maximálisan felhasználható) arány meghatározása, éppen annak érdekében, hogy a bioüzemanyag alapjául szolgáló növények termelésére használt földterület véletlenül se szoríthassa ki az “élelmiszerüzemanyag” termelésre alkalmas földterületekről, valamint ezek ne lehessenek egymás versenytársai, mert különben az élelmiszerárak is az üzemanyagokéhoz hasonló növekedésnek indulhatnak.

A termőföld hasznosításánál előnyt kell biztosítani az élelmiszerek számára!

Kérdés az is, hogy az élelmiszer (takarmány) növények - éelelmiszer és takarmány előállítására alkalmas hulladékai milyen mértékben kerülhetnek az üzemanyaggyártás és erőművi alapanyagává, tekintettel arra, hogy a termőföld hamarabb kimerülhet, ha a szerves hulladékot elszállítják, és nem kerül vissza a talajba komposztként, és növeli a szintetikus műtrágyák felhasználását már az élelmiszertermelésben is.

Komoly kérdések ezek, nem hiszem, hogy ezt egyértelmű igennel, vagy nem-mel meg lehetne válaszolni. Valószínűleg a vetésforgó klasszikus gondolatmenete adhatja meg a legjobb (legkevesebb negatívummal járó) választ ezekre a kértdésekre, de nem vagyok mezőgazdász, így pontos válaszra nem vállalkoznék....

tabisz: picit modositottam a fentebbi hozzaszolasom, igy egyertelmubb....

kemeng - 2008. július 17. @ 09:51

tabisz: picit modositottam a fentebbi hozzaszolasom, igy egyertelmubb....

Na, ezt jól benéztem… :) vagy nem is annyira?

Milyen fontos is, hogy egyértelműen fogalmazzunk, avagy megefelelő jelekkel árnyaljuk a szó szerinti értelmet… :)

Talán az a legfőbb gond, hogy a fogyasztói társadalmak átlagpolgárai nem hajlandóak lemondani a kényelmük 1 részéről.
Mivel ragaszkodik hozzá, akár a munkaadójuk, akár a multinacionális kereskedelmi vállalatok felől máris megfoghatók.
Mert, ugye KELL a 200lóerős városi terepjáró, kell a 2. autó, kell a 200négyzetméteres lakás, a légkondi, a böszmenagy plazmatévé, minden zsebbe mobiltelefon, lehetőleg mind “okos” legyen, meg a garázsba is egy számítógép, satöbbi. Márpedig ez mind pénzbe kerül. Aztán, ha mindezt megszerezted, lehet mesterségesen új és újabb igényeket generálni, mert kötve vagy a cégedhez, kereskedődhöz. Akik majd megmondják, hogy hogyan élhetsz, mit KELL vásárolnod.

Zorro - 2008. július 16. @ 22:46

EDM - 2008. július 16. @ 18:54Emberek, áruljátok már el miért olyan jó a hidrogénhajtás? Mert rohadtul nem az.

Drága barátom, arról hallottál már hogy vízbontással is elő lehet állítani?
és arról is hallottál hogy már most bele akarják rakni a szériamodellekbe (fent linkelt még nem az...) azt a fajta verziót melyhez a háztetőre szerelt napcellákkal is fel tudod tölteni a hozzáadott aktatáska méretű hidrogéntartályt?
Akkor miért is drága? mennyi is a napos órák száma hazánkban? Ha nem csak napcellával hanem szélkerékkel is besegítesz akkor mi is a helyzet? Mert ha csak a városban flangálsz akkor otthon fel tudod tölteni?
Szóval akkor miért is oylan “rohadtul” nem az?
Fejtsd már ki… pliz. Komolyan érdekelne, és ne az utólag leirt kémiai egyenlettel mert mint tudjuk sok fajta módon elő lehet állitani hidrogént nem csak úgy...

Kevés viccesebb dolog van a világon annál, mint mikor nem túl okos emberek lekezelő stílusban kioktatnak. :))) Humorskálán kb a bohóc szinted ütöd meg :)))
Ha mégsem a szórakoztatásom volt a célod, akkor kérlek azt olvasd már el rendesen, amit írtam, ha már lusta vagy utánaolvasni a dolgoknak.
Az elektromos vízbontás pazarlás és fölösleges, hatékonyabb akkumulátort tölteni vele, a felesleg meg visszatáplálható lenne a hálózatba.
Fentebb (amit nem olvastál el) leírtam a két folyamat közti különbséget.

Az is nagy probléma hogy az energiatermelő szektorok jelenleg mind nagy léptépkben gondolkoznak. Néhány helyen, koncentráltan előállítani, aztán szétosztani.
Márpedig a “bio"-rendszerű energiahordozók előállítása bizony nagyfokú diverzifikációt igényel, különben tényleg nem lesz gazdaságos. És nem valósítható meg a többcélú, komplex hasznosítás. Ami, ugye azt jelenti, hogy egy adott mezőgazdasági területen nem csak bioetanol-alapanyagot termelünk, hanem a termelés melléktermékeit is maximálisan hasznosítjuk más célra.
Egy példa: a termelt kukoricából nemcsak etanolt kell gyártani, hanem az etanolfermentálás során képződő fehérjetartalmú masszát fel lehet használni állati takarmányozásra. Az alkoholfermentorban minimális átalakítással a termelt kukoricaszárból metánt lehet előállítani. Ami, pedig a műtrágyagyártás alapanyaga. Vagy fűtőanyag. Vagy szintén üzemanyag, más járműtípusokban. Amikor “nagy nemzetközi szervezetek” hatástanulmányokat végeznek, rendszerint csak a monokultúrás, centralizált egysíkú termelési módokat veszik figyelembe, és egyáltalán nem veszik figyelembe a komplex hasznosítási módokat.
Mint a magyar alumínium. Bukásának oka az egysíkú termelési rendszer. Ha a magyar bauxitot komplex feldolgozási rendszerben hasznosították volna, akkor most magyarország ritkafém nagyhatalom lenne. És az alumínium lenne a melléktermék. Mert. pl. 1 kilogramm nióbium világpiaci ára 100-200ezer dollár, tisztaságtól függően. 1 tonna alu, pedig 4ezer dolcsi.

A globalizáció nem kedvez az elosztott, komplex termelési rendszereknek.

Szerk. a nióbium a modern, nagyhatásfokú LED-technológia egyik igen fontos alapanyaga. Niobát-egykristályból lehet előállítani a nagy fényerejű, nagy hatásfokú majdnemfehér LED-eket.

Kedves EDM,
Azt hiszem en nem bohocoztalak le sot kertel mesélj el hogy gondolod.
Kettonk közzul mellesleg NEM nekem bohóc az avatarom, így megkernelek ennek tudatában hogy tudod ki a jo… .-t bohocozd.
Az arogans stilusod pedig tartogatasd a barátaiknak meg a csaladodnak, tudtommal se ivocimborad se rokonod nem vagyok.
Szememmel ezzel a beszolasoddal peioretive egy gyurusfereg szintjere sullyedtel…

Most úgy őszintén, mégis mit vártál? Buksisimit? O.o